Sokrat an péyi a sé tata-sonba la / Socrate au pays des tata-somba.

Hector Poullet

Sokrat sé mwen, sé non kaché an-mwen, non-la papan-mwen é manman-mwen ban-mwen pou sèvi-mwen gadkò adan vi an-mwen, pou an toujou suiv chimen-la an ni pou suiv la, tala i ké rédé-mwen konnèt-mwen mwenmenm an-mwen.

Sokrat a pa non touléjou an-mwen, a pa on non ou ka mété dèwò alavwari pou nenpòt malféktè mété-y opiyaj. Jòdi-la an ka sèvi èvè non-lasa pou zòt, moun an-mwen, davwa an konnèt zòt pa moun-a men-sal.

A pa pou di mé an byen byen an-mwen Labityé Kapèstè ola an ka rèté dépi lanné é lanné, ola an ka bwè dlo an-mwen san néyé kè an-mwen é konfèdmanti, an ja ni on bèl laj asi tèt an-mwen, alòs poukisa an kay pwan avyon, janmbé gran-lanmè, rivé an Lafrik, an péyi Dawomé yo ka kriyé Bénen jòdi ? Aprésa ay fè pasé 600 km asi an pa konnèt kilès kalité chimen, pou rivé ay vwè dotwa kaz moun ka fè an labou ? Asiré pa pétèt désèrten adan-zòt ké di : « sé on ochansté ka pousé nòstwòm ! ».

Mwen on moun ochan ? Wè, sa pé ! Mé an pa ka kwè.

Dayèpouyonn ka zòt ké di, zòt si an di-zòt non a gran manman-mwen té Kofi, on non ou ka touvé adan sé popilasyon-la ka fè sé kalité kaz-lasa, yo ka kriyé tata somba, sé popilasyon ka viv an fenfon-danlnò a péyi Bénen, popilasyon Bétanmaribé, oswa ankò Bètiabè, é mwen an bizwen sav si a pa kèk bann Bètiabè yo fòsé rivé èsklav jis kotésit, si a pa yo nou kriyé « Bèt a man Ibè » ? An bizwen sav si papa gran manman-mwen pa té on Bèt a man Ibè !  Dé kalité èsklav mondong, té toujou ka rivé pété chenn a-yo pou té mawon, rivé fè-sosyété nèg-mawon kotésit vwè si yo ka viv lib. Sonjé, lannuit, lè nou té timoun, sé granmoun-la té ka di-nou : « Sé timoun-la siwvwè, lannuit zòt tann on dézòd a chenn ka trenné,  konsidi on bèf i té ké chapé, penga ay chèché-gadé, rété-séré an kabann a-zòt : sé on Bèt a man Ibè i ka pasé ! »

Mé ponmoun pa janmé té pé di-nou kimoun i té Man Ibè ! On sòsyèz ? On lagyablès ?

Mi sé sa an bizwen ay vérifyé an péyi ola yo ka fè sé kaz an labou-lasa, sé tata-sonba-la, kaz pou yo té mété fanmi é manjé alabri a sé chasè-vòlè moun pou té vann é mété an lèsklavaj. Siwvwè  sa i an lidé an-mwen, si sa vré, vwayaj-lasa kay konsidiré on chimen déviré akaz a on zansèt an-mwen, on chimen i té toujou di i té ké woufè on jou, kanmenmsi sa té ké dé san lanné aprédavwa i mò limenm a-y, apré plizyè jénérasyon désandans a-y, aprè lèsklavaj fini, on désandan a-y té ké fè !

An ké pòté mannèv pou rakonté-zòt vwayaj-lasa, mizi an mizi, pou zòt konpangné mwen k’on Tijan lòtbò lorizon. Epi si an mò asi chimen anba-la, foumi ké vini ba-zòt nouvèl.  Solèy ! Ektò.

Connexion utilisateur

Dans la même rubrique

Commentaires récents

  • Tou-a éti nou anni chapé-tonbé adan'y lan

    FOSSOYEURS ?

    Albè

    05/05/2024 - 21:11

    Ils ont creusé leur propre tombe ou quoi ? C'est qui les croque-morts là dedans ?

    Lire la suite
  • L'arrière-grand-père maternel de Joan Bardella était...algérien

    On ne change pas les règles durant la partie.

    MAMDIARRA DIAWARA

    04/05/2024 - 21:12

    Dans un précédent commentaire intitulé “Vu le nbre de...”il avait été question des femmes chefs d Lire la suite

  • Descendants d'Indiens et d'Africains, ils expulsent des migrants

    OSS117

    Albè

    04/05/2024 - 16:46

    Arrête de te fantasmer en agent secret ! Lire la suite

  • Manuel Valls, le facho islamophobe, est de retour

    Écrasez l’infâme !

    oss07

    04/05/2024 - 11:36

    Voltaire utilisait souvent ce mot d’ordre au bas de ses lettres (sous la forme "Ecrlinf") pour ra Lire la suite

  • Descendants d'Indiens et d'Africains, ils expulsent des migrants

    Il semble qu'on puisse dire n'importe quoi sur les gens...

    oss07

    04/05/2024 - 09:26

    Sans rien en connaître, Albè décrit certains commentateurs avachis devant "Touche pas à mon poste Lire la suite