Jala : "Poutji man ka matjé an kréyol"

Jala

     Dans le cadre du Festival haïtien "FESTIVAL ENTENASIONAL LITERATI KREYOL", délocalisé en Martinique, une conférence organisée par le CRILLASH, groupe de recherches de la Faculté des Lettres et Sciences Humaines (campus de Schoelcher, Université des Antilles), s'est tenue, le 27 novembre, sur le thème : "Poutji man ka matjé an kréyol".

    Animée par le Pr Gerry L'ETANG, directeur du CRILLASH, elle a réuni Serge DOMI (directeur de Grif An Tè, premier journal martiniquais entièrement en créole entre 1979 et 1982), Raphaël CONFIANT (auteur de Jik dèyè do Bondyé, premier roman en créole martiniquais en 1979), Gregory RARBESS (de l'île de la Dominique, cofondateur du Komité Etid Kweyol), d'Eric PEZO (poète créolophone) et de JALA (conteuse, poétesse et marionnettiste).

    Voici l'intervention de cette dernière...

   

***

 

   Man pa anni lévé an jou bonmaten, épi man di kò-mwen, bon man ké matjé an teks kréyol. Sa vré ki sa rivé, mé apré anlo tan, apré anlo chanboulman. 

Lè man té piti, léparan té ka palé kréyol ban nou mé nou pies pa té ka réponn an kréyol. Mwen pa sav si yo té ké aksepté sa. Mé sa té an jan otomatik. Papa-mwen té konsèj adan an lopital. Kidonk sé la nou té ka rété. Biwo’y sé té an pies kay-la. É sé adan biwo’y ki tout moun té ka signé an rèjis présans ek pran tout laklé sé divès sévis la. Tout sé moun lan ki té ka travay an lopital-la té ka palé kréyol. Sof sé doktè a, sété ayen ki moun blan lotbò.

   Pli ta, lékol, nou ka aprann palé kréyol an manniè flouz an lakou-a. Lè mwen éséyé mété sa an aplikasion lakay léparan, sa pa pasé. Yo di mwen : palé bien.

Sé métres lékol la pa té ka djè palé kréyol ban nou. Sof pou kriyé dèyè nou lè yo té énervé. An final di kont, tout manniè an met-lékol té ka palé ban nou, sé té pou fè riproch. Lanmézon sa té tibren . léparan té ka palé fransé ban nou dé lè. Mé lè yo té ka palé kréyol sé pa oblijé pou andjélé nou. Manman-mwen té ka chanté lè i té ka ripasé. I té ka enstalé tab-li bò an finet pou i pa cho. I ka mété an lenn anlè’y. Épi i té ni an tjo rad pou ripasé. Fok di kè nou té 9 an kay la. Mwen ka vini épi an kayé chan. Ayen ki chanté fransé ki té adan, janw Pétuka Clark, Dalida, Sylvie Vartan, Enrico Mathias, Tino Rossi. Manman-mwen té ka chanté dé chanté ki mwen pa té janmen tann. I té aprann sa li-menm lè i té lékol. Toujou an fransé.

   Papa-mwen té achté an toun-diks. Chak fwa i té ka alé an vil, i té ka rimonté épi dé diks ki té ka chanté an kréyol. Nou té ka chanté kréyol mé nou pa té ka palé kréyol. Tout lanfans-mwen épi ladolésans mwen sé té kon sa. Dépi latit jis an fen kolèj. Nou ka palé kréyol an lakou-a, mé an lékol la sé fransé ka dominé. Chak lè lang-ou té chapé, yo té ka di’w palé bien souplé. Té ni anlo kanmarad lékol ki pa té sa bien palé fransé, yo té ka mélanjé fransé épi kréyol. Mé janmen sé met-la pa té ka aksepté yo palé kréyol.

   Tout teks poézi nou té ka aprann, sé té fransé, la bann Victor Hugo, Ronsard, Villon, Alfred de Musset épi dot ankò. An sel fwa yo fè nou aprann en teks an poet matinitjé, sété Daniel Thaly. Mé sé té an teks fransé. Tout tan tala ki pasé, man pa janmen wè an teks matjé an kréyol. Mé sa pa té ka pozé mwen problem. Mwen pa té ni pies késionman asou sa. Dapré mwen, prèmié teks mwen li an kréyol, mwen té ja gran sé « Jik dèyè do bondié » di Misié Raphaël Confiant. Mwen pa sav ka ki pasé an lavi-mwen ki fè mwen koumansé santi an mank. Mwen té ka matjé poézi an kréyol an manniè-mwen. Sé pa koté lafen lé zanné 80 ki man koumansé rantré adan zafè matjé an kréyol. Mwen té explwatant agrikol. Lè mwen fini épi sa, mwen tann palé ki té ni an zafè GEREC. Mwen rantré an sa épi mwen préparé sa yo ka krié DULCR (Diplome Universitaire Langue et Culture Régionale). Té ni osi pou lang Tamoul (lang zendien). Mé man té ja ni yonndé teks matjé, grafi-a pa té bon pies.

Mandibèlè, ki sé Daniel Dobat, vini montré mwen an dé jou tout bagay-la. Sé té an wikenn latousen. I vini bò kay-mwen chak jou-a pou montré mwen sa ki té mantjé mwen. Épi bagay la pati. Mwen té alez.

   Lanné 1990, mwen té prézidant Bannzil Kréyol. Prèmié liv-mwen sòti anba lopsion Bannzil, sé té an liv poézi « An tjè ka palé, kouté », préfasé pa Raphaël Confiant. I an kréyol, fransé épi anglé. Sé té pou anivèsè-mwen, man ofè kò-mwen an kado. Mé tout moun té kontan liv-tala. Pli ta, man désidé matjé kont ba timanmay an kréyol. Sa man pa touvé lè man té piti, fok sé yich-mwen an touvé’y. Tout timanmay pou touvé liv ki matjé kréyol. Érezdibonnè, Confiant epi dòt té ja défriché téren-an ba nou, épi jounal kréyol, liv kréyol. Mwen té touvé an éditè fransé ki té lé édité sé kont-lan, mé i pa té lé kréyol-la ki té adan'y lan. Sé di la man piblié liv-mwen, mwen menm. Épi mwen wouvè an mézon édision yo ka kriyé Éditions LAFONTAINE   Tout liv ki mwen té ka matjé té ni omwen fransé-kréyol,, souvan anglé. Laguadloup fè mwen sav ki yo enmen liv-mwen, mé i pa ni kréyol Gwadoup adan. Kifè man rajouté kréyol Gwadloup adan. Menm albom koloriaj ba timanmay an 4 lang tou. Evidanman, apré sa, tout éditè koumansé fè ta yo an pliziè lang tou. Tout maniskri man té ka risivrè ba ti manmay, man té ka di sé matjè-a, fok mété’y an kréyol tou. Sinon man té ka fè'y épi pal Serge RESTOG ki i doktè an kréyol atjelman. Kidonk anlo liv sòti ba timanmay épi kréyol matjé.

   An jou mwen té ka fè animasion épi an liv ba an lékol, met-lékol la di mwen fok fè’y an fransé. Mwen di’y kon sa fok pa i di mwen ki manniè pou mwen travay. Mwen pa vini fè lékol, mwen vini fè an animasion. Lè mwen mandé sé timanmay la ki manniè nou ka pran’y, yo tout réponn kréyol. Mwen pé di zot, ki met-lékol la rété estébékwé pas sé timanmay la ki té ni pwoblèm pou li fransé, ek lè yo oblijé kò-yo a li kréyol la, yo rivé ! An plis di sa, yo tout palé, sa té vivan.

   Pou mwen fini, mwen ka ékri an kréyol pas sé an nésésité pou lang-lan viv, ek pou timanmay épanwi kò-yo adan kilti-yo. Sa mwen pa touvé lè mwen té piti, lédésandan ké touvé'y !

Connexion utilisateur

Dans la même rubrique

Commentaires récents

  • L'Anglais qui proclame "Stop aux bateaux de migrants !"

    Vas-y Rishi ,continue tu tiens le bon bout !!

    MAMDIARRA DIAWARA

    25/04/2024 - 19:43

    N'écoute pas ceux qui hurlent que PARCEQUE tu es d'origine indienne tu DOIS FORCEMENT être pour l Lire la suite

  • Matinik : lajistis an bilikik mistikrik

    REDIRE

    Albè

    25/04/2024 - 07:37

    A quoi bon redire ce que j'ai expliqué dans mon post et qui contredit totalement votre premier po Lire la suite

  • Matinik : lajistis an bilikik mistikrik

    Durée des présences et absences.

    Edouard

    24/04/2024 - 22:39

    L'article parle du départ de 4.000 jeunes autochtones par an, avec concomitament l'arrivée de 4.0 Lire la suite

  • L'arrière-grand-père maternel de Joan Bardella était...algérien

    VU LE NOMBRE DE...

    Albè

    24/04/2024 - 18:19

    ...dénonciations d'agressions sexuelles de femmes françaises et européennes contre leurs parents Lire la suite

  • Matinik : lajistis an bilikik mistikrik

    ILS NE SONT PAS COMPTABILISES...

    Albè

    24/04/2024 - 18:11

    ...ces retraités non-locaux dans la population marrtiniquaise pour la simple raison qu'ils passen Lire la suite